Csatlakozási portok:
Soros Párhuzamos PS/2
A párhuzamos gyorsabb a sorosnál, mert a párhuzamos egyszerre több bitet(8) visz át, míg a soros csak egyet.
A tábla érzékeli, hogy valami mozog rajta.
Méretét col-ban mérjük. Ez a képcső méretét adja meg (a teljes képátlót, nem csak a láthatót).
A monitor csatolóval (videokártyával) csatlakozik a géphez. Fontos, hogy a monitor kompatíbilis legyen a videokártyával.
A monitorok színmennyiségét bit-ben mérjük.
Mono: csak betűket tudott kirajzolni (kiírni).
Hercules: ez mág grafikát is tudott megjeleníteni. 720*348*1 (zöld, fekete(semmi)).
CGA: (Color Graphic Adapter) az IBM grafikus monitorja, 320*200*2
EGA: 16szín
VGA: (Video Graphic Array) 320*200*8 vagy 640*480*4
SVGA: (Super VGA) Mindenki fejleszteni akart (sok cég), nő a felbontás és a színmennyiség, a mostani monitorok is SVGA-k.
-SONY Tinitron: hengerből van kivágva egy szelet
-LCD: folyékonykristályos kijelző notebookoknál
-TFT: vékony film technológia notebookoknál
-Plazma:
-Kivetítők (projektor): világosban is lehet látni
-CRT: katódsugárcsöves
-LCD: folyékonykristályos, hordozható, drága (Liquid Cristal Display)
-TFT: drága
Képfrissítési frekvencia: (Hz) Hányszor rajzolja ki aképet percenként
Interlaced üzemmód: csak az első sorokat rajzolja ki, aztán a második sorokat
Non Interlaced üzemmód: minden sort kirajzol
Képpont: pixel
dpi: felbontás mértékegysége, hány pont van egy inch-ben (dot per inch)
- kontrast (kontraszt)
- brightness (világosság)
- oldalra eltolás
- függőleges eltolás
- szélesség növelése/csökkentése
- magasság növelése/csökkentése
- rombusztorzítás
- trapéztorzítás
- hordótorzítás<
- forgatás
- degauss: kisüti a mágneseket, hogy a mágneses tér visszaálljon
- H: 1s alatt hány sort tud kirajzolni
- V: a képet hányszor rajzolja ki 1s alatt
Hasonló az írógéphez, egy festékszalagot tűk nyomtak oda a papírhoz, grafikát is tudott nyomtatni.
9 és 24 tűs változatban jött ki, minél több tű annál jobb.
Több példányban is tudott nyomtatni egyszerre.
Leporelló papír kellett hozzá.
Tintát fújt a lapra, fekete nyomtatásnál eláztatta a papírt (sok feketénél) 180dpi-s volt
Toner festékpatronnal működik 2000-4000 lapot tud nyomtatni egy patronnal/dobozzal. A lézer egy hengert megvilágít egy ponton és ezzel töltéseket visz fel rá, ezáltal a festéket magához szívja, a papírt is töltik, hogy a festék rátapadjon a papírra, aztán egy forró henger beleégeti a festéket a papírba és ezzel kész lesz.
Van párhuzamos és soros csatlakozó, a párhuzamos gyorsabb, mert az egyszerre több bitet visz át, míg a soros csak egyet. Sorosból van 9 tűs és 25 tűs, párhuzamosból csak 25 tűs. Vannak Papa és Mama elnevezésű csatlakozók, a Papa az amiben tűk vannak, a Mama amiben lukak. A nyomtatókábel nyomtatóba csatlakozó végén kis fém érzékelők vannak.
Csatlakozó= Port, Interface
Dobra tekerték fel és hosszú idő volt, míg egy adathoz hozzáfértek, mert végig kellett tekerni a szalagot az adatig.
Kevesebb munka kell ahhoz, hogy elérjünk egy adatot, mert a fej mozog ki be a sávokon, és a lemez forog körbe.
Nem merev, kisebb méretű (5,25” és 3,5”). Van egy- (SS) és kétoldalas(DS), sima sűrűségű (=sávok száma)(SD), dupla sűrűségű (DD), magas sűrűségű (HD). Sűrűség=density.
Több merev lemezt zárt tokba tesznek. Minden lemeznek külön feje van, 1 vagy 2, attól függően, hogy mindkét oldalára vagy csak egy oldalára van írva. A fej csak a lemez közepétől a belseéig mozog (az összes fej egyszerre), és az összes lemez egy tengelyen forog körbe, azzal, hogy ezt a forgást gyorsítják gyorsabb lesz az adatátvitel is. Az adatokat koncentrikus körökön tárolják, és az egészet szektorokra osztják, amik egyenként 512 byte adatot tárolnak. Növelték a sávok és a szektorok számát, ezzel a méretét a merevlemeznek. Szektorszám a sávon belül 18. A fejek a forgás miatt nem érnek hozzá a lemezhez, csak felette lebeg, amikor kikapcsoljuk a gépet, akkor egy mágnes kirántja a fejeket, hogy ne karcolják össze a lemezt.
Merevlemezeknél: fejek száma*cilinderek száma (=az összes sávok számával)*szektorok száma*512byte
Floppyknál: oldalak száma*szektorok száma*sávok száma*1/2
2 fajta memória van ROM(Read Only Memory) és RAM(Random Access Memory).
A gép belső működéséhez szükséges adatokat tárolja és csak olvasni lehet.
Eleinte integrált áramkörök voltak.
Statikus: bekapcsolták a gépet és addig volt benne az adat, amíg ki nem kapcsolták a gépet.
Dinamikus: másodpercenként sokszor frissíti (kiolvassa, újraírja,…)
RAM csatlakozók:
SIMM
DIMM újabb, több bitet visz át egyszerre, mint a SIMM. A csatlakozókon vannak fizikai jelölések amik meggátolják azt, hogy fordítva tegyük be a RAM-ot.